hivatalosan a Francia Köztársaság, független ország. Hivatalos fizetőeszköz az EURO. Központi területe Nyugat-Európában helyezkedik el, de világszerte rendelkezik megyékkel és területekkel. A központi rész a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Ezt a territóriumot hatszögletű alakja végett a franciák gyakran emlegetik l'Hexagone (magyarul a hatszög) néven. Szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. A központi területhez számítják Korzika szigetét is. Tengerentúli függőségein keresztül határos Brazíliával, Surinammal és a Holland Antillákkal. Franciaországot és Nagy-Britanniát a La Manche-csatorna alatt futó Csalagút köti össze. A 18. és 19. században az ország a kor egyik legnagyobb gyarmattartó birodalma, hatalmas területekkel Afrikában és Délkelet-Ázsiában és számos szigettel. Franciaországhoz tartozó kis szigetek mindhárom óceánban találhatók. Franciaország fejlett állam, amely a forrástól függően a világ ötödik vagy hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. Évi 79 millió turista látogatja, ezzel a legkeresettebb ország a világon. A nemzetközi politikában jelentős szerepet vállal. Alapító tagja az Európai Uniónak. Franciaország közlekedése igen fejlett. Sűrű autópálya hálózat hálózza be. Az autópályák fizetősek. A vasúti közlekedés is igen fejlett. Vasútvonalak összes hossza 31 840 km, és jelenleg igen intenzív fejlesztés alatt áll. Párizs repülőterei a nemzetközi légiforgalom nagy csomópontjai. A francia konyha méltán híres a fűszereiről, mártásairól. Néhány híres étele a hagymaleves, a besamel-mártás, a tenger gyümölcsei, csigák, sajtok, borok. Ötször lobbant fel az olimpiai láng Fraciaországban, két nyári és három téli olimpián. Párizs francia település, Franciaország fővárosa. A Szajna folyó partján terül el .Párizs Európa egyik legnépesebb városa. Becsült népessége elővárosait nem számítva kb. 2,5 millió fő volt, ám a csatolt peremkerületekkel több mint 9 millió lakost számlál. A két évezreden keresztül fontos szerepet játszó Párizs ma a világ egyik vezető gazdasági és kulturális központja, befolyása a politikára, az oktatásra, a szórakoztatóiparra, a sajtóra, a divatra, a tudományra és a műveszetekre a világ négy legjelentősebb városa közé emelte. A világ 500 legjelentősebb vállalatából 38 székel Párizs számos üzleti negyedének egyikében. Jelentős nemzetközi szervezetek, mint az UNESCO, az OECD, az ESA és az ICC is párizsi központú. A világban Párizs a legnépszerűbb úti-cél a turisták körében több mint 30 millió évi látogatóval. Az ide érkező turisták megközelítően 25-30 %-a az Euro Disney Land megtekintése céljából érkezik a városba. Saját szálloda és étterem-várossal rendelkezik, Metró végállomással, TGV pályaudvarral rendelkezik. 1-2-és 3 napos belépőkkel, illetve a Disneyland belterületén tartozkodással(hotel). Párizs nemzetközi közlekedési csomópont, ahol az összes közlekedési mód világszintű minőségben képviseli magát. A város két nagy nemzetközi reptere az Orly és a Charles De Gaulle nemzetközi repülőtér. A központja Franciaország vasúthálózatának is, a TGV járatok innen hálózzák be az egész országot, de ez a kiindulópontja a London irányába járó Eurostar és a Benelux-államok felé közlekedő Thalys vonatoknak is. Jelentős csomópont maradt az autópálya-hálózatban is, a franciaországi 0 kilométerkő is a városban található, ám az átmenő forgalom számára a várost elkerülő körgyűrű ajánlott, mivel annál beljebb a forgalom óriási és nagyon lassú. A városon belüli tömegközlekedés alapvetően metrón történik, amelyek 14 vonalon járnak, és behálózzák a város minden pontját. Továbbá sok autóbusz is gazdagítja a város közlekedését, amelyek a főbb gócpontokat kötik össze legtöbbször igen kanyargós útvonalon. A város határában mostanság több villamosvonal épült. Az agglomerációval öt RER vonal köti össze Párizst, amelyek egyben a városban gyorsvasútként is szolgálnak. A városi tömegközlekedést a világ legnagyobb hasonló cége az RATP üzemelteti. Marseille Franciaország második legnagyobb városa a Földközi-tenger partján fekszik. Itt található az ország legnagyobb kikötője. Lyon, megye székhely. Párizs után a legnagyobb agglomerációval rendelkezik. A város lakóinak száma elővárosaival együtt közel 2 millió. Párizstól 500 km-re fekszik, az út a TGV nevű szuper-expresszel kereken 2 óra. A Francia Riviéra vagy Azúr-part (franciául Côte d'Azur) a Földközi-tenger partvidékének Marseille-től Mentonig terjedő szakasza, melynek hosszúsága kb. 120 km. Provence-Alpes-Côte d’Azur régió része. Az elnevezés idegenforgalmi eredetű. A Liguri és a Tengeri-Alpok karéja veszi körül. A hegység látványnak is szép és rengeteg kirándulásra ad alkalmat, sok helyen azonban nem éri el az 1000 m-es magasságot sem. Területének 80%-a hegy, 175 000 hektár erdő, 1000 km folyó és hegyi patak található itt. Egyúttal Franciaország parkokban leggazdagabb területe is. Híresek Menton, Monaco, Čze parkjai. A part mentén vezető forgalmi útjai a „Corniche”, azaz párkány elnevezést kapták. Három út vezet a tengerparton. 1. út az Intérieur Corniche, mely a 18. században épült, Napóleon építtette. A part mellett Nizzáig húzódik, majd csatlakozik a középső úthoz. 2. út a Moyenne Corniche, ez a középső párkány, amely 100–150 m magasan fut és 1939 óta létezik. 3. út a Gran Corniche, ez az ún. Nagy Párkány, amely 500 m magasan húzódik. Julius Caesar ideje óta létező útvonal, megfelel az egykori római Via Aureliának. Nizza (franciául Nice), Franciaország ötödik legnagyobb városa, itt található Franciaország második legnagyobb repülőtere. A Földközi-tenger partján található félúton Marseille és Genova között, a Francia Riviérán, közel Monacóhoz. Bordeaux délnyugat-franciaországi település. Egyetemi város, politikai, gazdasági és egyházi központ. Nemzetközi szinten elsősorban boráról és konyhaművészetéről híres. Le Havre kikötőváros Franciaország északnyugati területén, a Szajna jobb partján. Otthont ad többek közt a Le Havre egyetemnek… A franciák étkezése általánosságban kalóriaszegényebb, mint a hagyományos magyar konyha. Reggelijük könnyű tejeskávéból vagy kakaóból és valamilyen péksüteményből, főleg croissant-ból áll, és elmaradhatatlan a vaj, a dzsem és a méz. Az ebéd ma már alkalmazkodott a modern élethez, de még az intézményes – például iskolai – étkezés is választékos, több fogásos; inkább salátafélék, vagy másfajta előétel, húsétel körettel, mártással, zöldséggel, de délben gyakran fogyasztanak főételként vegyes ízelítőt, végül desszertet. A legnagyobb szerepe a vacsorának van, amely könnyű, de több fogásból áll, még a legegyszerűbb helyeken is legalább négyből. A franciáknál leves nem gyakran kerül az asztalra, ha viszont igen, akkor rendszerint este, és elsősorban a téli időszakban. Máskor gyakori, hogy a vacsorát is előétellel kezdik, utána frissen sült húsétel vagy hideg húsok, majd sajtfélék, gyümölcs, esetleg édesség zárja a sort. Az ital alkalmazkodik a fogásokhoz, általában a legkedveltebb a könnyű vörösbor. A vacsora nem csak az élvezetekről szól, szerepe elhanyagolhatatlan a család szempontjából, hisz a történések, beszélgetések színtere; a közös vacsora a francia család elidegeníthetetlen joga. A specialitások és különlegességek, mint mondjuk az osztriga, libamáj, különféle töltött szárnyasok hétvégéken és ünnepnapokon kerülnek fogyasztásra. Táplálkozásuk egészséges, hiszen rengeteg gyümölcsöt és zöldségfélét fogyasztanak, ezenkívül fontos, hogy vajjal, a mediterrán területeken olívaolajjal sütnek, és ételeiket nem fűszerezik agyon, soha nem használnak annyit, hogy az elnyomja az eredeti ízt. Legjobban a friss, zöld ”füveket” kedvelik; a kakukkfüvet, tárkonyt, turbolyát, bazsalikomot és a petrezselymet, gyakori a babérlevél használata, s fahéjjal, szegfűszeggel, sáfránnyal, szerecsendióval, gyömbérrel, köménnyel is fűszereznek. Viszonylag sok borsot alkalmaznak, fűszerpaprikát azonban csak ritkán és keveset. Népszerűek még a különböző hagymafajták is, különleges ízhatás elérése végett még curry-vel és a chilivel is sütnek, melyek egykoron gyarmataikról jutottak el hozzájuk egzotikus fűszerként. Elsősorban marhahús, borjú, ürü, bárány, szárnyasok és vadhúsok is kerülnek az asztalra, sertést szinte egyáltalán nem esznek. Elkészítési módját tekintve egyben, szeletben sülve, vagy grillezve készítik. A roston sült húsokra tálalásnál fűszeres vajat tesznek, akárcsak a köretként fogyasztott zöldségekre, amelyeket ezen kívül grillezve is fogyasztanak. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
