közép-európai állam a Balti-tenger partján, amely a szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal(a Kalinyingrádi terület) határos. Tengeri határ választja el Dániától és Svédországtól. Területe 312 685 km˛, népessége 38 518 241 fő. Hivatalos nyelve a lengyel. 2004-től az Európai Unió tagja. Varsó (lengyelül Warszawa )1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ. Lakossága kb. 1,7 millió fő, az agglomerációval együtt kb. 2,4 millió fő, így Lengyelország legnagyobb városa. Varsóban van a lengyel parlament, a Szejm, az elnök székhelye, valamint itt vannak a központi államigazgatás szervei. Gdańsk Régi magyar neve Dancka. Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, Pomeránia székhelye. A város a Balti-tenger részét képező Gdański-öböl déli partján helyezkedik el, konurbációt alkotva Sopottal, Gdyniával, és több kisebb településsel. Az összefüggő, összesítve milliós lélekszámú városi területet a főbb alkotó települések száma után gyakran nevezik Hármasvárosnak (Trójmiasto), melyek közül Gdańsk számít a legnépesebbnek, a maga 460 ezres lakós számával. Szczecin  Lengyelország 7. legnagyobb városa, az ország északnyugati részén, az Odera folyó mindkét partján illetve a két folyóág közti szigeteken, a Szczecini öböltől délre, a D±bie-tó déli partján fekszik.60 km Balti-tengertől. a lakosság száma: kb.:420000. Kikötő a Odera partján  Wrocław, magyar neve: Boroszló, 1741-1918 között hivatalos neve: Königliche Haupt-und Residenzstadt Breslau, azaz Boroszló Királyi Fő- és Székváros, 1918-45 között: Hauptstadt Breslau, azaz Boroszló Főváros) Szilézia történelmi fővárosa, lakosságát tekintve a negyedik legnagyobb és az egyik legrégibb lengyel város. Az alsó-sziléziai vajdaság központja, járási jogú város. Ezen kívül létezik wrocławi járás is, melyhez 9 szomszédos helység tartozik. Katowice a dél-lengyelországi Felső-Szilézia egyik legfontosabb városa a Kłodnica és a Rawa folyók mentén. A Lengyel Tátra legszebb és legismertebb turistaparadicsoma. A város 850 méter magasan fekszik a Tátra hegyeivel körbev A 30 ezer fős városba évente 2.5 millió turista látogat el. Lengyelország legfőbb hegyi illetve téli sport turista központja. A környező lejtőkön számtalan sífelvonó üzemel, valamint turista útvonal található. Európa legszebb tengerszeme a Lengyel Tátrai Nemzeti Park egyik leglátogatottabb helye. A város főutcáját nyugodtan nevezhetjük Zakopane Váci utcájának, ahol számtalan bolt, vendéglátó egység, étterem várja az oda látogató 2.5 millió turistát. A magyarok által közkedvelt hegyi paradicsom Zakopane Miskolctól csak 240 kilométerre fekszik. Zakopane Lengyelország legismertebb turisztikai célpontjai közé tartozik. Zakopane a XIX. század második felében vált divatossá, s e divat azóta nemhogy nem szűnik, de évről évre több és több olyan turistát és nyaralót vonz, aki a Tátra tövéből elutazván megfogadja, hogy e helyre sűrűn visszatér majd. Zakopane e népszerűségét annak a sok lehetőségnek köszönheti, amellyel vendégeit fogadja. Télen számos sífelvonó várja őket, és kiváló síelési körülmények mind a tapasztalt síelők, mind pedig azok számára, akik épp első lépéseiket készülnek megtenni. Nyáron lehet kemény hegyi túrákat tenni a Magas-Tátra szakadékok közt kanyargó ösvényein, de könnyű, mindenki számára egyszerű sétákra is indulhat a turista a Zakopanét övező bájos hegyhátakra és völgyekbe. A város a maga sajátos hangulatával is vonzza az utazókat, amelyben jól megfér egymás mellett a podhalei gurálok autentikus népi kultúrája, a Witkacy színház gazdag repertoárja és Szymanowski errefelé oly gyakran játszott zenéje. És vonzza persze mindazzal, ami ezek között van: a hangulatos kocsmákkal, a sörpincékben tartott koncertekkel, a hegyek látványával vagy a Krupówki - Zakopane főutcáján hömpölygő színes tömeggel. Poznań  teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań=Poznań főváros) – az egyik legnagyobb lengyel város, a Warta folyó partján fekszik, Nagy-Lengyelország és a Nagy-Lengyelország vajdaság fővárosa. Lengyelország ötödik legnépesebb városa 570 800 lakossal. Az egyik legrégebbi lengyel város. A Szent Péter és Pál katedrális a legrégebbi lengyel templom, ebben található az első lengyel uralkodók: I. Mieszko, Vitéz Bolesław, II. Mieszko, I. Kazimerz, Władysław Odonic, I Przemysł, Bolesław Pobożny, II. Przemysł sírja. Ma a város fontos ipari, kulturális és egyetemi központ. Szomorú II. világháborús helyszin: Az Auschwitz-Birkenau Koncentrációs Tábor  a legnagyobb német megsemmisítő tábor és egy sor koncentrációs tábor neve, három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt. Nevét a közeli O¶więcim német nevéről kapta, mely város Krakkótól kb. 60 km-re nyugatra helyezkedik el Dél-Lengyelországban. 1940-től a Németország számos koncentrációs tábort és egy megsemmisítő tábort épített a környéken, mely akkor német megszállás alatt volt. Ezek a táborok a holokauszt előkészítésének fontos elemei voltak, legalább 1,1 millió embert öltek meg itt, akiknek több mint 90%-a zsidó volt. A három tábor: Auschwitz I., az eredeti koncentrációs tábor, az adminisztratív központ szerepét töltötte be az egész komplexum számára, és durván 70 000 ember, főleg lengyel és szovjet hadifoglyok halálának színhelye volt.  Auschwitz II. (Birkenau), megsemmisítő tábor, ahol legalább 1,1 millió zsidót, 75 000 lengyelt és mintegy 19 000 romát öltek meg. Auschwitz III. (Monowice), ami az IG Farben konszern Buna-Werke gyára számára munkatáborként szolgált. A meggyilkolt áldozatok pontos száma nem ismert. Az Auschwitzhoz tartozó kisebb táborokkal együtt a legújabb becslések 1,1-1,6 millióra teszik. Mintegy 700 fogoly kísérelt meg szökést az auschwitzi táborokból fennállásuk évei alatt, ebből körülbelül 300 volt sikeres. A szokásos büntetés a szökési kísérletért az éhhalál volt; a sikeresen megszökött foglyok családtagjait néha letartóztatták és Auschwitzba internálták, hogy elrettentő például szolgáljanak a többieknek.