Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria) Közép-Európában található. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja. Bécs (németül Wien)) Ausztria fővárosa és egyik szövetségi tartománya. Területe 415 km˛, lakossága kb. 2 millió fő. Bécs a Duna két partján, a Bécsi-medence északnyugati végében fekszik. Nyugati peremén kezdődik az Alpok vonulatához tartozó Bécsi-erdő. A város ősi kereskedelmi utak találkozásánál épült: itt keresztezte egymást a Duna mentén futó kelet–nyugati út, mely a Kárpát-medencét kötötte össze Bajorországgal és az észak–déli Borostyánút, amely kapocs volt a Baltikum és az Adria közt. Bécs mindössze 40 km-re fekszik a szlovák, 60 km-re a magyar és 90 km-re a cseh határtól, ennek jelentősége különösen az 1989-es változások után növekedett meg. Az ország 1995 óta tagja az Európai Uniónak. Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek. Keleti-Alpok: Ausztria legnagyobb kiterjedésű tája, melyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat–keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. Elő-Alpok és Kelet-Stájer dombvidék: Az alpi vonulatokat északról dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott üledéket a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel. Tavakban bővelkedik a Klagenfurti-medence és a Grazi-medence. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta. Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m, Magas-Tauern, Központi-Alpok) Legalacsonyabb pont: Fertő-tó (Neusiedler See) (115 m) Folyói: Legjelentősebb folyója a Duna (350 km), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki. Kivételt képeznek Vorarlberg (a Rajna területe) a Mühlviertel és a Waldviertel (az Elba és a Moldva területe). A Duna Passaunál lép be Ausztriába, majd 350 km-t tesz meg az ország területén belül nyugat–keleti irányba. Leghosszabb jobboldali mellékfolyói: a Lech, az Inn (360 km), a Traun, az Enns és az Ybbs, valamint a Dráva (Drau) a Murával (Mur) és az Mürzzel. Baloldali mellékfolyói kisebbek, mint például a Krems és a March. Az alpesi folyók nem hajózhatók, de fontosak a vízerőművek és a faúsztatásra alkalmasságuk miatt. Tavai: Ausztria Európa egyik vizekben igen gazdag országa, több mint 9000 tó fekszik az ország területén. Több ország is osztozik két taván, mely két végén terül el: A Fertő-tó (Neusiedler See) – 232 km˛ keleten, Ausztria és Magyarország közös tava. Közép-Európa egyetlen sztyeppei tavaként ismerjük. Vízfelülete 320 km˛, szélessége 5-15 km, hosszúsága 35 km, mélysége 1-1,8 m. A Bodeni-tó (Bodensee) – 539 km˛, nyugaton, Ausztria, Svájc és Németország közös tava. A legmélyebb alpesi tó. Fő táplálója és levezetője a Rajna. Legfontosabb kikötője Ausztriában Bregenz. A számtalan tó közül a Salzkammerguti-tóvidék és a Karintiai-tóvidék jelentős vonzerővel rendelkezik. Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Műemlékei, természeti szépségei, gyógyfürdői és síterületei egyaránt vonzzák a kirándulókat. Mindezek évről évre biztosítják az idegenforgalomból származó magas bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van. 1999-ben 17,6 millió külföldi kereste fel az országot, ennek fele Németországból érkezett. Legfontosabb célterületei: Tirol, Vorarlberg, Salzburg és Bécs. Szárazföldi közlekedés Közúti útvonalainak kb.: 133 700 km Vasútvonalainak hossza kb.: 5 801 km. Az ország vízi közlekedése a Duna mentére korlátozódik. Fontosabb kikötővárosok (összesen 4 kikötője van): Linz, Bécs, Enns és Krems. Légi közlekedés Ausztria reptereinek száma 55. Ennek több mint fele nemzetközi repülőtér. Az országban nagy a belföldi járatok száma is. Tirol tartomány) Ausztria 9 tartományának egyike. Székhelye Innsbruck. A mai Tirol területe a korábbinál jóval kisebb, mivel 1919-ben Olaszországhoz csatolták déli részét (Dél-Tirol). Közigazgatásilag hozzá tartozik Kelet-Tirol, amely a határmódosítás következtében nincsen vele közvetlen kapcsolatban. Vorarlberg Ausztria legnyugatibb tartománya, Bécs után a második legkisebb. Az Alpok belsejében található hegyes-völgyes vidék télen kedvelt síparadicsom. Nyugatról Svájc és Liechtenstein, északról Németország Bajorország tartománya, keletről pedig Tirol határolja. Vorarlberg tartományra gyakran mondják, hogy nem az Arlberg hegy előtt, hanem Ausztria mögött található, hiszen a hegy és a Verwallgruppe választja el Vorarlberget Tiroltól. A tartományt délen a Rätikon és a Silvretta hegycsoportok, északon az Allgäu tájegység, északnyugaton pedig a Bodeni-tó határolja. Salzburg tartomány Ausztria szívében, az Keleti-Alpok északi oldalán található. Közvetlen szomszédai: Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia, Tirol valamint a Németországhoz tartozó Bajorország. Területe 7154 km˛, legmagasabb pontja a 3674 m magas Großvenediger. Domborzata főként magas hegyvonulatokból és a folyók, gleccserek vájta völgyekből áll. Salzburg és környéke az Alpok északi alacsonyabb dombjain terül el, melynek átlagos magassága 500 méter alatt van. 2000 méternél magasabb hegységei: Magas-Tauern, Alacsony-Tauern, Tennengebirge, Dachstein, Hochkönig, Steinernes Meer, Leogangen Steinberge, Loferer Steinberge és a Kitzbüheli-Alpok. Stájerország Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz. Határos északon Alsó-Ausztiával, északnyugaton Felső-Ausztriával, nyugaton Salzburggal, délnyugaton Karintiával, délkeleten Szlovéniával és keleten Burgenlanddal. Ausztria erdőkben leggazdagabb vidéke, szinte egybefüggő erdőség. A fakitermelés központja: az erdőknek több mint fele fenyő. Stájerország a vadászok és a turisták paradicsomaként is ismert. A hegyvidéki tájakon állattartásra rendezkedtek be, de jelentős a bortermelés is. Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék elnevezés,) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton. Bár egykor a Magyar Királysághoz tartozott, még sincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot. Burgenland területén található a Kisalföld nyugati része, a Fertő-tó vidéke és az Alpokalja ausztriai részének zöme. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
