Csehszlovákia volt közép- európai ország, a ll. világháború idejét leszámítva 1918 és 1992 között állt fenn. 1993 január elsején békésen kettévált Csehországra és Szlovákiára Csehszlovákia az I. világháború után, 1918 októberében jött létre az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállamaként. Magába foglalta a mai Csehország és Szlovákia területét, valamint (1945 június 29-éig) Kárpátalját is. 1938-ban elcsatolták Csehszlovákiától a Szudéta-vidéket melyet Németországnak és Dél-Szlovákiát melyet Magyarországnak adtak. 1939-ben kikiáltották a Szlovák Köztársaságot Ezzel megszűnt az önálló Csehszlovákia. 1945-ben Csehszlovákia ismét megalakult. Edvard Beneš kiadott egy dekrétumot, amely alapján a németeket és a magyarokat büntette a háborúért, és elvette tőlük a csehszlovák állampolgárságot. 1947-ben a kommunisták kerültek hatalomra, köszönhetően annak, hogy szovjet érdekszférában volt Csehszlovákia. Ekkor az ország hivatalos neve: Csehszlovák Népköztársaság. 1968-ban a prágaiak felkeltek a kommunista uralom ellen (Prágai tavasz), de a szovjet és több szocialista ország hadserege leverte a fel 1989-ben a bársonyos forradalommal, Csehszlovákia demokratikus köztársaság lett. Az államfő: Václav Havel 1992-ben tárgyalások utján megállapodtak arról, hogy 1993 január 1-jén felbomlik Csehszlovákia Cseh- és Szlovák Köztársaságra.
A legújabb kori Csehország 1993 januárjában jött létre. Ausztria, Németország, Lengyelország és Szlovákia határolja. Fővárosa Prága. Híres fürdővárosok, kastélyok és várak találhatók az országban. Az ókori Csehország tartományának hercege Szent Vencel, hasonló mint a mi Sent Istvánunk. Prágában minden és szeptember 28.-án ünnepi szentmisét mutatnak be tiszteletére, és még nálunk a Szent jobbot mutatják be addig Prágában a szent koponyát. A város legszebb része az óváros a várral. Jellegzetessége, hogy több mint 1000 évig épült. a közepén található székesegyház is építési rekordokat döntöget azzal, hogy több mint 600 év alatt készült el. A főhajó belső magassága több mint 50 méter. A várost nem is láttuk, ha nem sétálunk át a híres Károly hídon. Közben egy sört is elfogyaszthatunk a közelben lévő sörözők egyikében. A többi híres városokat csak teljesség igénye nélkül említeném meg, Brno a Szlovák határ menti városka, Decin a Német határmenti város, Plzen a híres Pilzeni sör hazája. A legismertebb fürdővárosok Nyugat-Csehországban, a német határ közelében találhatók: Karlsbad /csehül Karlovy Vary/, Marienbad azaz Mariánské Lázně, Frantiskovy Lázně, Kynovart, Jáchymov, Konstantinovy Lázně egytől egyig besorolható a legrangosabb európai fürdővárosok közé. Gyógyító erejükről az irodalom legjelentősebb képviselői tettek sorra tanuvallomást. A fürdővárosok máig igyekeznek megőrizni békebeli bájukat és újból divatba hozni azt a bizonyos életmód-típust, amelynek a gyógyulást jelentő úgynevezett procedúrákon kívül a promenádozás is aktív része volt. A jobb közérzetet nemcsak a gyógyvizek segítették, hanem a nyugodt, békebeli életmód is: a koncertek a promenádon, a nyugodt, arisztokrata légkör, amelyet ma igazán csak az oroszok képesek értékelni és tovább éltetni.
Karlsbad
A legenda szerint a várost IV. Károly cseh király és német-római császár alapította 1450-ben. Úgy történt, hogy az uralkodó éppen vadászaton volt és egy zergét vett üldözőbe, amikor a vad hirtelen a mélybe vetette magát arról a hegyfokról, amelyen ma egy zergét ábrázoló szobor áll. A mélyben pedig ráleltek a melegvízű forrásokra. A város méltán lehet Csehország büszkesége rendkívüli kulturális és gyógyászati jelentőségének köszönhetően. A gyógyításon kivül a társasági élet fontos központjává is vált Karlsbad, számos évente ismétlődő koncertsrorzatot, kiállítást rendeznek itt, azonban a legjelentősebb minden kétséget kizáróan az évente július hónapban megrendezett filmfesztivál – számos rangos vendéggel.
Marienbad
Az itteni - egyébként a XVI. századtól ismert és a XVII. századtól rendszeresen felhasznált - gyógyforrások vizei elsősorban a vesebántalmakat, anyagcsere-zavarokat, bőrbetegségeket és a légutak megbetegedéseit enyhítik illetve gyógyítják. A gyógyvizek tömeges felhasználására azonban csak a XIX. század legelejétől nyílt lehetőség, amikor felépültek az első, pácienseket szolgáló faházak dr. J.J. Nehr-nek és a teplá-i kolostor főapátjának K.K. Reitenbergernek ösztönzésére. A Marienbad azaz Máriafürdő nevet a fürdőhely 1812-től viseli, és egy Mária-kép volt az inspiráció - egy 1755-ben felfedezett kénes tartalmú forrás közelében állt.
Marienbádtól csupán 4 km-re található Teplá kolostora a hasonló nevű folyó mellett.
Krivoklat
Már az oda út különleges látványt nyújt azoknak, akik értékelik a fennmaradt természeti szépségeket.
A Vár a XIII. században épült királyi vadász szálláshelynek. Találunk itt egy késő gótikus kápolnát, börtönt, kínzókamrát. A vadászat megszünt, a terület védett. Túrázók figyelmébe ajánljuk azt a 18km-es túraútvonalat, amely mentén láthatjuk Nezabudice Sziklát, Nezabudice falut, és Tyrov-ot, a XIII. századból származó francia stílusú várat.
Kutna Hora
1996 óta a világörökség része. Valamikor Prága után Bohémia második legfontosabb városa volt. Ennek oka, hogy a város alatt gazdag ezüstbányát fedeztek fel. Találunk itt kávézókat, katedrálisokat, s nem csoda, ha magunkban Prágával hasonlítjuk össze. Festői szépségében vetekszik Prágával, de lakói barátságosabbak, árai pedig alacsonyabbak. A történelmi központ kis területre koncentrálódik, gyalogosan bejárható. A gótikus Nagyboldogasszony Templom, a Szt. Barbara Katedrális és még több vallási építmény elégíti ki a kultúra utáni vágyakat. A város bányászata iránt érdeklődők látogassanak el a bányász múzeumba.
Gasztronómia
A tipikus prágai vagy tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyúkáposztával – meg az elmaradhatatlan sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés – apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába. Van a krumplis – a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúzt tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kinálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfelelője, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint magyarhonban sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almásrétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. Ja kérem, a Monarchia. Bizony, a cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is sűrű levesek, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni válasszuk a Kulajdát, a Sumavai savanyú gombalevest sok gombával.
Sör – Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsők. A jó borhoz hasonlóan a jó sörnek sem kell cégér,
Azzal kezdeném, hogy engem nem érdekel a politika. Remélem sem a Magyar sem a Szlovák olvasókat nem sértem meg, hogy magyarul irok és a helységneveket általában magyar nyelven fogom írni. Sajnos a szlovák nyelvtudásom csekély inkább csak az orosz nyelv ismerete miatt és némi hasonlóság miatt van valamennyi esély arra, hogy megértessük egymást. Az Új szlovák állam is 2003-ban alakult meg. Szomszéd államok, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Ukrajna, és Magyarország. Fővárosa a Duna partján fekvő Pozsony (Bratislava, Pressburg) Pár kilóméterre helyezkedik el mind a Magyar, mind az Osztrák határtól. A város valamikor magyar koronázási főváros is volt. Az ország nagy része a Kárpátok területén fekszik, magába foglalva a magas és alacsony Tátrát is. Pont ebből kifolyólag nyáron a hegyek között kellemes hegyitúrákat tehetünk, Télen pedig a téli sportot kedvelők élhetik világukat. Itt is teljesség igénye nélkül a nagyobb városok, Kassa, Nyitra, Dunaszerdahely, Rév-Komárom, Besztercebánya....és még sorolhatnám. Aki szereti az állatokat javaslom a Pozsonyonyi Dino-Állatkertet megtekintésre. Szépen rendezett, és egy fantasztikus Dino-land is épült benne, háromdimenziós mozival. 2009 januárjától Szlovákiában is bevezetit az Unió pénzét az Eurót. Kassa Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. Népessége kb.240 ezer fő, ebből kb. 9 ezer magyar. A város a Hernád partján, a Kojsói-havasok lábánál fekszik. Besztercebánya város Szlovákiában, 1920-ig Magyarország része, vármegyeszékhely. A Besztercebányai kerület és járás székhelye. Kb.83000 lakosa van. Az egykori bányászváros ma Közép-Szlovákia központja, a Garam első nagy kanyarulatában fekszik. Nyitra a negyedik legnagyobb város a mai Szlovákiában. Az egykori Nyitra vármegye székhelye, ma kerületi székhely. Nagyszombattól 50 km-re délkeletre, a Nyitra folyó két partján fekszik. A Kisalföld legészakibb városa. Magas-Tátra a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata, s egyben a világ legkisebb magashegysége a Felvidék északi részén, (a mai Szlovákia) és Lengyelország határán. Egész területe a Tátrai Nemzeti Park védett övezetében található. Vannak területei, melyek teljes védelem alatt állnak, s a turisták elől teljesen elzártak. A Tátra-aljai terület két fő régióra oszlik – Szepesi és Liptói –, ezekben sok természeti és turisztikai látványosság található, amelyek a Magas-Tátrához közvetlenül, vagy közvetve kötődnek. A hegység látogatását a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) látogatási rendje szabályozza. A hegységnek több mint 30 csúcsa haladja meg a tengerszint feletti 2500 méter magasságot. Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), legismertebb orma egyben a hegység negyedik legmagasabb bérce, a Lomnici-csúcs (2634 m)
|